Állati textilrost, amelyet a kasmírkecske pehelyszőréből nyernek, és a speciális gyapjak közt tartanak számon.
A kasmír (chasmere ) kecske a Himalája magas területein él. A hideg éghajlat miatt nagyon finom alsó szőrzettel rendelkezik, amit kétévente vedlik le és ebből válogatják ki a felszőröket. A kasmír textíliák finomak, lágyak, nagyon selymesek és drágák.
A kasmírkecske külső fedőszőrzete durva szálú és 4-20 cm hosszú. Az alsó pehelyszőrzetet alkotó puha, finom szálak 2,5 – 9 cm hosszúak (ezt nevezik általában kasmírnak). A bolyhos gyapjút többnyire a vedlési időszakban fosztják vagy fésülik le az állatokról, az iráni kasmírt azonban nyírással nyerik. Egy-egy állat évente néhány grammtól fél kilogrammig terjedő súlyú kasmírgyapjút ad. Egy pulóver elkészítéséhez 4-6 kecske gyapjára van szükség, míg egy kabáthoz 30-40 kecske gyapja kell.
A gyapjút előbb megtisztítják a zsírtól és a növényi szennyeződésektől, majd eltávolítják belőle a durva szálakat; az erre használatos mechanikai eljárásokat alkalmazóik többnyire titokban tartják. A feldolgozás során a gyapjú mennyisége mintegy a felére csökken. A gyapjúban maradó durva szálak mennyisége döntően meghatározza a gyapjú árát; a legdrágább az a gyapjú, amelyben a legkevesebb durva szőr maradt. A minőségi kasmírgyapjúban kevesebb mint 5% a durva szál, de első osztályúnak az 1%-nál kevesebb durva szálat tartalmazó kasmírpulóver számít.
A finom rostok felhámját alkotó pikkelyek kevésbé kivehetők, mint a gyapjún, de jobban mint az angórán; a kéreg sávozott és több-kevesebb pigmentet tartalmaz, amely meghatározza a gyapjú színét; a szálakban nincs jól megkülönböztethető medulla (belső üreg). A szálak átmérője kisebb, mint a legjobb minőségű gyapjúé. A kínai és a mongol kasmírkecske gyapjának átmérője 14,5 – 17,5 mikrométer között változik, az iráni kecskéé 17,5-19,5 mikrométer. A szál színe legtöbbször szürke vagy sötétbarna, de a fehér és a fekete között sok más színárnyalat is előfordul.
Állati textilrost, amelyet a kasmírkecske pehelyszőréből nyernek, és a speciális gyapjak közt tartanak számon.
A kasmír (chasmere ) kecske a Himalája magas területein él. A hideg éghajlat miatt nagyon finom alsó szőrzettel rendelkezik, amit kétévente vedlik le és ebből válogatják ki a felszőröket. A kasmír textíliák finomak, lágyak, nagyon selymesek és drágák.
A kasmírkecske külső fedőszőrzete durva szálú és 4-20 cm hosszú. Az alsó pehelyszőrzetet alkotó puha, finom szálak 2,5 – 9 cm hosszúak (ezt nevezik általában kasmírnak). A bolyhos gyapjút többnyire a vedlési időszakban fosztják vagy fésülik le az állatokról, az iráni kasmírt azonban nyírással nyerik. Egy-egy állat évente néhány grammtól fél kilogrammig terjedő súlyú kasmírgyapjút ad. Egy pulóver elkészítéséhez 4-6 kecske gyapjára van szükség, míg egy kabáthoz 30-40 kecske gyapja kell.
A gyapjút előbb megtisztítják a zsírtól és a növényi szennyeződésektől, majd eltávolítják belőle a durva szálakat; az erre használatos mechanikai eljárásokat alkalmazóik többnyire titokban tartják. A feldolgozás során a gyapjú mennyisége mintegy a felére csökken. A gyapjúban maradó durva szálak mennyisége döntően meghatározza a gyapjú árát; a legdrágább az a gyapjú, amelyben a legkevesebb durva szőr maradt. A minőségi kasmírgyapjúban kevesebb mint 5% a durva szál, de első osztályúnak az 1%-nál kevesebb durva szálat tartalmazó kasmírpulóver számít.
A finom rostok felhámját alkotó pikkelyek kevésbé kivehetők, mint a gyapjún, de jobban mint az angórán; a kéreg sávozott és több-kevesebb pigmentet tartalmaz, amely meghatározza a gyapjú színét; a szálakban nincs jól megkülönböztethető medulla (belső üreg). A szálak átmérője kisebb, mint a legjobb minőségű gyapjúé. A kínai és a mongol kasmírkecske gyapjának átmérője 14,5 – 17,5 mikrométer között változik, az iráni kecskéé 17,5-19,5 mikrométer. A szál színe legtöbbször szürke vagy sötétbarna, de a fehér és a fekete között sok más színárnyalat is előfordul.
Állati textilrost, amelyet a kasmírkecske pehelyszőréből nyernek, és a speciális gyapjak közt tartanak számon.
A kasmír (chasmere ) kecske a Himalája magas területein él. A hideg éghajlat miatt nagyon finom alsó szőrzettel rendelkezik, amit kétévente vedlik le és ebből válogatják ki a felszőröket. A kasmír textíliák finomak, lágyak, nagyon selymesek és drágák.
A kasmírkecske külső fedőszőrzete durva szálú és 4-20 cm hosszú. Az alsó pehelyszőrzetet alkotó puha, finom szálak 2,5 – 9 cm hosszúak (ezt nevezik általában kasmírnak). A bolyhos gyapjút többnyire a vedlési időszakban fosztják vagy fésülik le az állatokról, az iráni kasmírt azonban nyírással nyerik. Egy-egy állat évente néhány grammtól fél kilogrammig terjedő súlyú kasmírgyapjút ad. Egy pulóver elkészítéséhez 4-6 kecske gyapjára van szükség, míg egy kabáthoz 30-40 kecske gyapja kell.
A gyapjút előbb megtisztítják a zsírtól és a növényi szennyeződésektől, majd eltávolítják belőle a durva szálakat; az erre használatos mechanikai eljárásokat alkalmazóik többnyire titokban tartják. A feldolgozás során a gyapjú mennyisége mintegy a felére csökken. A gyapjúban maradó durva szálak mennyisége döntően meghatározza a gyapjú árát; a legdrágább az a gyapjú, amelyben a legkevesebb durva szőr maradt. A minőségi kasmírgyapjúban kevesebb mint 5% a durva szál, de első osztályúnak az 1%-nál kevesebb durva szálat tartalmazó kasmírpulóver számít.
A finom rostok felhámját alkotó pikkelyek kevésbé kivehetők, mint a gyapjún, de jobban mint az angórán; a kéreg sávozott és több-kevesebb pigmentet tartalmaz, amely meghatározza a gyapjú színét; a szálakban nincs jól megkülönböztethető medulla (belső üreg). A szálak átmérője kisebb, mint a legjobb minőségű gyapjúé. A kínai és a mongol kasmírkecske gyapjának átmérője 14,5 – 17,5 mikrométer között változik, az iráni kecskéé 17,5-19,5 mikrométer. A szál színe legtöbbször szürke vagy sötétbarna, de a fehér és a fekete között sok más színárnyalat is előfordul.
Állati textilrost, amelyet a kasmírkecske pehelyszőréből nyernek, és a speciális gyapjak közt tartanak számon.
A kasmír (chasmere ) kecske a Himalája magas területein él. A hideg éghajlat miatt nagyon finom alsó szőrzettel rendelkezik, amit kétévente vedlik le és ebből válogatják ki a felszőröket. A kasmír textíliák finomak, lágyak, nagyon selymesek és drágák.
A kasmírkecske külső fedőszőrzete durva szálú és 4-20 cm hosszú. Az alsó pehelyszőrzetet alkotó puha, finom szálak 2,5 – 9 cm hosszúak (ezt nevezik általában kasmírnak). A bolyhos gyapjút többnyire a vedlési időszakban fosztják vagy fésülik le az állatokról, az iráni kasmírt azonban nyírással nyerik. Egy-egy állat évente néhány grammtól fél kilogrammig terjedő súlyú kasmírgyapjút ad. Egy pulóver elkészítéséhez 4-6 kecske gyapjára van szükség, míg egy kabáthoz 30-40 kecske gyapja kell.
A gyapjút előbb megtisztítják a zsírtól és a növényi szennyeződésektől, majd eltávolítják belőle a durva szálakat; az erre használatos mechanikai eljárásokat alkalmazóik többnyire titokban tartják. A feldolgozás során a gyapjú mennyisége mintegy a felére csökken. A gyapjúban maradó durva szálak mennyisége döntően meghatározza a gyapjú árát; a legdrágább az a gyapjú, amelyben a legkevesebb durva szőr maradt. A minőségi kasmírgyapjúban kevesebb mint 5% a durva szál, de első osztályúnak az 1%-nál kevesebb durva szálat tartalmazó kasmírpulóver számít.
A finom rostok felhámját alkotó pikkelyek kevésbé kivehetők, mint a gyapjún, de jobban mint az angórán; a kéreg sávozott és több-kevesebb pigmentet tartalmaz, amely meghatározza a gyapjú színét; a szálakban nincs jól megkülönböztethető medulla (belső üreg). A szálak átmérője kisebb, mint a legjobb minőségű gyapjúé. A kínai és a mongol kasmírkecske gyapjának átmérője 14,5 – 17,5 mikrométer között változik, az iráni kecskéé 17,5-19,5 mikrométer. A szál színe legtöbbször szürke vagy sötétbarna, de a fehér és a fekete között sok más színárnyalat is előfordul.